régi fotók

Régi fotók, fotózás mai szemmel

Nem ismerek olyan embert, aki nem szívesen vesz kezébe egy elsárgult régi fotót. A régi fotók saját múltunkat elevenítik fel, beleképzelhetjük magunkat a fényképen szereplő személy helyébe. Egy jól eltalált régi fénykép nézegetése közben, gyakran azon veszem észre magam, hogy próbálom kitalálni a személy életét, gondolatait és érzéseit. Minden alkalommal egy jelent jut eszembe erről Peter Weir kiváló filmjéből, amelynek címe: Holt költők társasága. Sokan emlékszünk arra a jelenetre, amikor Keating tanár úr először érkezik meg az új osztályához, és kiviszi őket a tanfolyamteremből a dicsőségek csarnokába. Bemutatja a régi fotók vitrinét, ahol azok a volt tanulók vannak, akik „már alulról szagolják az ibolyát”. Semelyik másik filmben nem láttam ezt az érzést ennyire jól ábrázolva. Ahogy a kamera lassan mutatja végig a régi fotó részleteit, úgy érezzük az idő lelassulását.

Mai szemmel visszatekintve a fotózás inkább lehetett egy tudományos időtöltés azokkal a hatalmas fotómasinákkal. Régi filmekben láthatjuk, ahogy a háromlábú nagy fotógépet vonszolja a hátán a fotós és mikor leállítja, akkor egy takaróval fedi el magát. Jobb kezében egy villanó vaku, bal kezében meg egy kis vezetékkel összekötött gomb. Nem irigylem az akkori fotózás úttörőit. El tudom képzelni, hogy azzal a technológiával hát felvétel kötött ki a kukába. Valahol olvastam arról, hogy akkoriban a portréfotózás úgy ment, hogy az alanynak percekig kellett mozdulatlanul ülnie. Barátom mesélte erről, hogy egy kiállításon látott egy régi fotók készítéséhez kialakított speciális széket. Ebben a székben az alany fejét két oldalról egy kis fa satuba fogták, hogy ne tudjon elmozdulni. Élmény lehetett a fotózás.

Nagyot fejlődött a világ. A mai kis digitális fényképezőgépekkel már olyan minőségű felvételt lehet készíteni, amiből akár fal méretű plakát is nyomtatható. Barátom Canon gépében van egy olyan funkció, amivel szimulálni lehet a régi fotók minőségét. Megcsinál rajta egy beállítást és bármit fényképezhet vele, a végeredmény egy olyan kép, amire azt mondanánk, hogy ezt száz évvel ezelőtt készítették. Nem tudom, hogy a technológia lehetőséget ad rá, de jó lenne, hogy a normál fényképnyomtatóban is lenne egy beállítás, amikor olyan formában nyomtatja ki a fényképet, mintha azt a régi időkben készítették volna.

Bizonyára a régi idők fotósainak jó kaland lehetett a fényképek elkészítése, nekünk ez már csak egy mozdulat. A kényképeket már nem drága pénzen hívatjuk elő, hanem számítógépre vagy DVD-re írjuk és a családdal együtt bármikor a televízió előtt megnézhetjük. Gyors korban élünk, de sokat vagyunk olyannak, akik ebben a rohanó világban szeretnek megállni egy pillanatra, és kis időt szánni a régi fotók nézegetésére.